Bár egész Európában általánosan tapasztalható jelenség, hogy a társadalom elöregszik; egyre növekszik a várható élettartam, ugyanakkor csökken a születésszám, jelenleg még nem minden országban kongatják a vészharangokat. Míg Magyarországon a jelenleg 116 ezer forintos átlagnyugdíjból nehézkesen lehet színvonalasan megélni, sok európai országban a nyugdíjas kor valóban a jól megérdemelt pihenés ideje lehet a munkával teli évek után.

Az adatokból ugyanakkor kiderül az is, hogy a hivatalos nyugdíjba vonulási időhöz képest Magyarországon megyünk a legkorábban ténylegesen nyugdíjba, jó 3-4 évvel korábban, mint az európai átlag. Az OECD-átlag szerint az európai emberek legfeljebb a tényleges nyugdíjkorhatár elérése előtt három-négy hónappal fejezik be az aktív munkát.

A szomszédos Szlovákiában körülbelül 10 ezer forinttal többet, havi 126 ezer forintnak megfelelő összeget kapnak a nyugdíjasok. A cseheknél ez az összeg már 142 ezer forint, míg a szlovénoknál 217 ezer forintot kapnak egy hónapban átlagosan a nyugdíjasok.

A nyugatabbra lévő országokat tekintve Ausztriában az átlagnyugdíj 370 ezer forintnak megfelelő összeg, míg Németországban „csak” 287 ezer forint. Svájcban 500 ezer forint körüli összeg jár átlagosan egy nyugdíjasnak, míg Dániában 508 ezer, Norvégiában pedig 633 ezer forintnak megfelelő ősszeget kapnak. Nem ők ugyanakkor a listavezetők, hanem Luxemburg, ahol kiugróan magas összeg jár az időseknek, az átlagnyugdíj jelenleg körülbelül 1.080.000 forintnak felel meg.

Természetesen a nyugdíj összegének felsorolása mellett azt is figyelembe kell venni, hol mennyire drága az élet, például mennyit kell a lakhatásra, rezsire kifizetni. Nagy-Britanniában a lakhatás és az egészségügyi ellátás is sokba kerül, és ugyanerre panaszkodnak a hollandok is.

Nem véletlen az a tendencia sem, hogy több nyugati országból keletebbre költöznek idős korukra a lakók. Például Magyarországra körülbelül 5000 fő érkezett a Benelux államokból, döntően nyugdíjasok, hollandok és flamandok. Jelentős részük a Dél-Dunántúlon él. Mellettük németek, osztrákok és finnek is települtek szép számmal hazánkba.

A magyar nyugdíjasok számára ugyanakkor kevés vonzó célpont létezik, mivel az árak tekintetében csak a balkáni, vagy a volt szovjet államok jöhetnének szóba. Mivel a magyar átlagnyugdíjból való megélés is sok lemondással kellene, hogy járjon, érdemes minél fiatalabb korban elkezdeni a megtakarítást. Ennek legjobb formája a nyugdíjbiztosítás, amely jelentős összegekkel toldhatja meg a havonta érkező 116 ezer forintos magyarországi átlagnyugdíjat.

Tanácsadó segítségével állítsunk össze egy portfóliót, amely 20-30-40 év múlva olyan hozamot jelent, amiből megfelelően ki tudjuk egészíteni az állami nyugdíjat. Mérjük fel, mennyit ér jelenleg otthonunk. Sokan például a gyerekek kirepülését követően kisebb lakást keresnek és a fennmaradó összeget fordítják a megélhetésükre. Ez azonban csak akkor megfelelő, ha a fiatalok megélnek a maguk lábán. Ellenkező esetben az ingatlanból származó bevételre nem, csupán a nyugdíjbiztosításból származó jövedelemre építhetünk.

Minél korábban kezdjük el a megtakarítást, annál kisebb havi összeget kell erre ráfordítanunk. Mivel azonban a magyar átlagbérek sem vetekszenek a nyugat-európai országokéval, praktikus már a 30-as éveinkben elgondolkodni azon, milyen nyugdíjbiztosítást kössünk.

2016.10.21.