Hiába folyik ma már a csapból is
az öngondoskodás fontossága, hogy mindenkinek saját magának kellene nyugdíjmegtakarításról
gondoskodnia, ezt ma még meglehetősen kevesen teszik meg. Az MNB idei
Versenyképességi jelentése szerint a jelenlegi önkéntes megtakarítási
rendszerek (nyugdíjbiztosítás, önkéntes nyugdíjpénztár, NYESZ) az aktív
népesség mindössze 20-25 százalékát fedik le. Azok közül, akik nem tesznek
félre nyugdíjas éveikre, sokan ezt azzal indokolják, hogy féltik a
megtakarításaikat. Cikkünkből megtudhatod, hogy ez miért alaptalan félelem.
Teljesen érthető, ha egy olyan
megtakarítás esetén, amit akár 20-30 éven keresztül gyűjtöget, aggódik annak
biztonságáért és nem szeretné, ha kívül álló okok miatt az veszélybe kerülne. Különösképpen,
ha abból majdan a nyugdíjas éveit szeretné finanszírozni. Ezért sem mindegy,
hogy milyen előtakarékossági terméket választ, hogy miben tartja a pénzét.
Sokan vannak, akik azért nem kötnek nyugdíjbiztosítást, mert attól tartanak,
hogy az abban gyűjtött pénz is „állami fennhatóság alá kerülhet”, mint a
magánnyugdíjpénztár tagok esetében 2011-ben. Ez azonban nem történhet meg, elmondjuk,
miért.
Mi történt a
magánnyugdíjpénztárral 2011-ben?
2011-ig három pillére volt a
nyugdíjrendszerünknek: az állami, a magánnyugdíjpénztári és az önkéntes pillér.
Az állami pillér a bruttó
bérből levont társadalombiztosítási járulék egy részéből finanszírozódik: az
éppen aktív dolgozók járulékaiból fizetik az éppen nyugdíjas korú lakosság
nyugdíját. Ez tehát azt jelenti, hogy a befizetéseid (pontosabban a levont
járulékaid) nem egy névre szóló nyugdíj megtakarítási számlán vezetődnek,
nincs elkülönítve számodra a nyugdíjjárulék, hiszen azt azonnal kifizetik a
jelenlegi nyugdíjasoknak. A nyugdíja majd abból lesz, amit nyugdíjba vonulása
után a fiatalabb, aktív dolgozók éppen befizetnek. (Ezért borús a jövő, hiszen
a demográfiai folyamatok miatt egyre kevesebb a fiatal és egyre több az idős,
eltartásra szoruló).
A
2011-ig működő második pillér, vagyis a magánnyugdíjpénztárak rendszere azt
jelentette, hogy bérből levont nyugdíjjárulékot automatikusan két
kasszába utalták: kisebbik részét az állami nyugdíjalapba, nagyobb részét a
kötelező magán-nyugdíjkasszába. A nyugdíjjárulékon felül lehetőség volt
önkéntes alapon is befizetni. 2011-ben úgy döntött a kormány, hogy megszűnteti
a kötelező magánnyugdíj-pénztári tagságot, és ezzel együtt a
magánnyugdíj-pénztárakba történő átutalásokat. Innentől kezdve a
nyugdíjjárulékok teljes összege ismét az állami nyugdíjalapba került. A
munkavállalók akkor dönthettek, hogy visszalépnek az állami nyugdíjrendszerbe
vagy maradnak egy általuk választott magánnyugdíj-pénztár tagjai.
Miért nem lehet ezt
államosításnak nevezni? Legfőképp azért, mert 2011 előtt csak arról lehetett
dönteni, hogy a bruttó béredből amúgy is kötelezően levont nyugdíjjárulékot ki
kezelje: az állam vagy egy magánnyugdíjpénztár. A számlák nagy részén ennek
megfelelően nem is volt más, mint az állami nyugdíjjárulék átcsoportosított
összegei, ami amúgy is az államot illette meg. Ez a pénz tehát, habár mi
kerestük meg, soha nem volt a miénk, ugyanúgy, ahogy a bruttó keresetünkből
levont szociális hozzájárulást, szakképzési hozzájárulást sem kapjuk meg
közvetlenül. A járulékokon keresett hozam persze a tagoké volt, amit a
visszalépőknek ki is fizettek. Ugyanígy visszafizették az önkéntes alapon, a
már adózott jövedelmükből befizetők pénzét is.
Mindezeken felül, aki tehette,
önkéntes nyugdíjpénztári tag is lehetett, ami a harmadik pillért alkotta és
alkotja ma is a nyugdíjbiztosításokkal és a NYESZ-szel együttesen. A legfőbb
különbség ezen pillér és az első kettő között, hogy ebbe az adózott, nettó
jövedelemből fizetnek be, a saját döntésük alapján. Ezek a megtakarítások
tehát valóban magánjellegűek, ugyanúgy a saját pénzéről van szó egy
nyugdíjbiztosítás esetében, mint a pénztárcájában, vagy a bankszámláján tartott
pénze esetén. Ráadásul a nyugdíjbiztosítások esetén, mivel azok életbiztosításnak
minősülnek, az itt gyűlő vagyonhoz senki más nem férhet hozzá.
A nyugdíjbiztosítás állami
támogatása egy remek kezdeményezés, amivel lehet és érdemes is élni
mindenkinek, aki a jövőjéről szeretne gondoskodni. Bővebb információért a SIGNAL IDUNA Nyugdíjprogramjáról látogasson
el weboldalunkra.
2021.12.16.