Takarítási Világnap
Nem csak az erdőt, a gondolatainkat is érdemes
kipucolnunk
Tudtad, hogy évente 300 millió
műanyag keletkezik, melyből 8,3 millió a tengerekben, óceánokban végzi? És azt,
hogy az elmúlt 10 évben több műanyagot gyártottunk, mint az elmúlt évszázadban?
Éppen ezért hirdette meg az ENSZ
Környezetvédelmi Programja 1992-ben a
Takarítás Világnapját, mely korunk egyik legnagyobb civil mozgalma, és
amelyhez azóta 180 ország és több tízmillió önkéntes csatlakozott egy tisztább
bolygóért. Minden évben szeptember harmadik szombatjára esik ez a nap, idén ez szeptember 18-a, amikor is arra
ösztönöznek mindenkit, hogy aki csak teheti csatlakozzon a globális szemétszedő
akcióhoz. De el is adományozhatod a felesleges holmijaidat vagy ültethetsz fát
is, a lényeg, hogy tegyél a környezetedért!
Ám ha nem csak ezen a napon
akarsz jót cselekedni, akkor érdemes átgondolnod, hogy milyen háztartási és
egyéb cikkeket vásárolsz. Azt már mindenki tudja, hogy az eldobható termékek
rettentő károsak a környezetre, jelentős részük a tengerekben, erdőkben végzi.
De mi a helyzet a tartós fogyasztási cikkekkel?
A Norvég Tudományos és
Technológiai Egyetem (NTNU) tanulmányában a tartós fogyasztási cikkek
energiafogyasztását vizsgálta, beleértve a használatukhoz szükséges összes
energiát. Az olyan tartós cikkek, mint a járművek és elektronikai készülékek
előállítása és használata hosszú élettartalmuk alatt rengeteg energiát igényelnek.
Ráadásul a fenntartásukhoz gyakran számos más termékre és szolgáltatásra is
szükség lehet. A kutatócsoport megállapította, hogy a tartós fogyasztási cikkek
önmagukban csak 10 %-át teszik ki a háztartások energialábnyomának világszerte.
Ha azonban figyelembe vesszük az összes olyan árut és szolgáltatást, amely e
tartós fogyasztási cikkek használatához szükséges, akkor részesedésük a háztartások
által felhasznált energiafogyasztás kétharmadára emelkedik.
Az energiafogyasztás legnagyobb
hányadát a közlekedési ágazat teszi ki. A második legnagyobb energiafogyasztás
az otthonok és az olyan tartós fogyasztási cikkek esetében tapasztalható,
amelyek nem igényelnek további energiaellátást. Ebbe a kategóriába tartoznak például
a bútorok, játékok, sporteszközök, hangszerek, hanghordozók stb. Az
energiafogyasztás harmadik legnagyobb hányada az elektronikai cikkekhez és azok
számos tartozékához kapcsolódik, a negyedik legnagyobb csoportot a gáztűzhelyek
és kályhák, valamint ezek tüzelőanyagai alkotják.
A hatékonyságnövelés nem elég
- de akkor mit tehetünk?
A legjobb, ha kerülöd a
túlfogyasztást, valamint azokat a termékeket és eszközöket, amikre valójában
nincs szükséged. Egyes tartós fogyasztási cikkek valóban elengedhetetlenek a
jobb életminőséghez, ám a fenntarthatóság szempontjából az a kihívás, hogy
különbséget tudj tenni a jobb élethez hozzájáruló, alapvető tartós fogyasztási
cikkek, és az olyan „lifestyle” vagy luxustermékek között, amiknek a
környezetre gyakorolt káros hatása nagyobb, mint az előnyük.
Önmagában az a cél, hogy az áruk
előállítása és használata energiahatékonyabb és tartósabb legyen, nem elég.
Vásárolj kevesebb tárgyat, különösen, ha az, ami van, még működik, vagy ha
igazán nincs is szükséged rá. Az autó, a számítógép, a telefon, a mindenféle
kütyü a modern élet része, legalábbis ezt gondoljuk róluk. Talán észre sem veszed,
hogy ezek a tárgyak mennyire befolyásolják, hogy mivel töltöd az idődet. Ha a globális
szemétszedéshez nem is tudsz csatlakozni a világnapon, érdemes lehet
elgondolkodnod azon, hogy valóban szükséged van-e minden tárgyra, amivel körül
veszed magad. Takarításra és szortírozásra fel, nem a természetben hanem az élet minden területén!
2021.09.17.