Az emberek világszerte egyre tovább élnek, ezt mutatja a születéskor várható élettartam hosszú idő óta tartó emelkedése. Ez önmagában egy örömteli változás, azonban okozhat kellemetlen meglepetéseket is a nem várt hosszú élet.

A születéskor várható élettartam azt fejezi ki, hogy egy újszülött az adott év halandósági viszonyai mellett még átlagosan hány évi élettartamra számíthat. Ez a mutató a legtöbb fejlett országban hosszú idő óta emelkedik. Míg az 1990-es évek elején a globális átlag 64,5 év volt, addig 2015-2020 között már 72 év felett járt, az ENSZ prognózisa szerint 2050-2055-re már meg fogja haladni a 77,3 évet, 2100-ra pedig átlag 81,7 évig fognak élni az újszülöttek

A demográfusok között nincs konszenzus a nagyon hosszú távú trendekről, így például arról sem, hogy van-e természetes biológiai felső határa a hosszú élettartamnak, de a jövőbeli orvosi áttörések hatásáról, valamint a közegészségügyi programok és a társadalmi magatartás hosszú távú hatásairól is megoszlanak a vélemények, például arról, hogy a dohányzási arány csökkenése vagy az elhízás gyakoribb előfordulása miként hat végeredményben a várható élettartamra.

A korábbi népesség-előrejelzések jellemzően alábecsülték a születéskor várható élettartam növekedését, mivel nem feltételezték, hogy a halálozási ráta csökkenése hosszú távon ugyanolyan ütemben tudna folytatódni.

Az emberek tehát általában tovább élnek, mint elődeik – ami alapvetően jó hír, nem igaz?

Biztosan te is szoktál arra gondolni, hogy vajon meddig fogsz élni, amihez jó kiindulási alapot adhat, hogy a családi felmenőid meddig éltek.

Igen ám, de ha a várható élettartam folyamatosan emelkedik, könnyen lehet, hogy te magad is alulbecsülöd a várható élettartamodat. Ennek lehet egy kellemetlen következménye is, amennyiben azzal kényszerülsz szembesülni, hogy a nyugdíjas éveidre szánt megtakarításaid nem elegendőek. Ekkor vagy le kell mondanod a megszokott nyugdíjas életmódodról, vagy ami még rosszabb, másoktól függsz majd anyagilag.

Szerencsére te magad is tehetsz azért, hogy javítsd annak esélyét, hogy nyugdíjas megtakarításaid elegendőek legyenek. Az egyik legfontosabb, hogy számolj eleve azzal, hogy hosszabb ideig fogsz élni, mint az átlag. Ez egyben azt is jelenti, hogy a plusz évekre is elegendő megtakarítást kell képezned, ami egyfajta puffert jelent. Ha például úgy számolsz, hogy nyugdíjas éveidben havonta 250 ezer forintból tudsz kijönni, akkor gyűjts annyi megtakarítást, hogy abból havi 280 ezer forint jövedelmed keletkezzen. Ha mégis kijönnél havi 250 ezer forintból, akkor a többletjövedelmed megtakaríthatod

Hosszú távon az inflációnak is fontos szerep jut a pénzed vásárlóerejének megtartása szempontjából. Fontos tehát, hogy olyan befektetési formát válassz, ami infláción felüli hozamot biztosít. A bankbetétek erre jellemzően például nem alkalmasak. Nyugdíjbiztosítások esetében ugyanakkor a választható eszközalapoknak köszönhetően a kockázatvállalási hajlandóságodnak megfelelő befektetési portfóliót választhatsz, amivel akár kiemelkedő hozamra is szert tehetsz. Szintén érdemes arra ügyelned, hogy ne nyúlj a megtakarításaidhoz idő előtt, ebben az állam is segít. A nyugdíjcélú megtakarítások, így a nyugdíjbiztosítások esetében ugyanis adókedvezményben részesít, cserébe viszont a nyugdíjba vonulás előtti hozzáférésed korlátozott, de ezzel téged védenek, hogy véletlenül se költsd el idő előtt a nyugdíjas éveidre szánt megtakarításodat.

A nyugdíjas évek gondtalansága érdekében a legjobb megoldás végső soron csakis az öngondoskodás..

Olvass további infókat a különféle nyugdíjcélú megtakarításokról az alábbi, korábban született cikkünkben: https://www.signal.hu/hu/tematikus-hirek/nyugdijbiztositas-onyp-nyesz-melyik-nyugdij-megtakaritasi-format-valasszam

2021.04.15.