Ha mi, emberek kimegyünk a napra, feltesszük a napszemüveget, bekenjük magunkat naptejjel, a fejünket pedig szalmakalappal védjük. De mit tegyünk a háziállatainkkal, különösen a kutyákkal, akik mindenhova velünk jönnek? Nekik ugyanúgy szükségük van a nap elleni védekezésre, mert ki vannak téve a napszúrásnak.

Ahogy az embereknél is elsősorban a világos bőrűek vannak veszélyben, úgy az állatokra is igaz, hogy a világos szőrűek előbb kapnak napszúrást, mint a sötét szőrrel rendelkezők. Különösen a fülek, has, az ágyék, és a hátsó lábak belső oldala van veszélynek kitéve, hiszen itt kevesebb szőr borítja a testet, valamint érzékeny területekről van szó.

Kutyáknál a napszúrás szőrhullással és piros bőrfelülettel jár. Az égett felületet lássa el állatorvos, majd néhány napig otthoni kezelésre is szükség lehet. Megelőzésként kapható állatoknak való napolaj, amellyel be lehet kenni a kényes területeket.

A nagy melegben az állatoknak is sok folyadékra van szükségük. Az itatótálat olyan helyre tegyük, ahol mindig árnyékban van, ellenkező esetben hamar felmelegszik, és az állat nem fog hozzányúlni. Rendszeresen ellenőrizzük és cseréljük a vizet! Figyeljünk ugyanakkor arra, hogy kedvencünk se igyon jéghideg vizet felhevülve, mert könnyen megfázhat.

A kertben tartott állatok fekvőhelyét, házát is úgy válasszuk meg, hogy árnyékos területen legyen.

Mind a kutyák, mind a macskák lihegéssel hűtik magukat, nem izzadnak úgy, mint az emberek. Nagy melegben megemelkedik a testhőmérsékletük, szédülnek, hányinger lép fel, hirtelen gyengék lesznek. A hőguta jelei, hogy kitágulnak az állat pupillái. Hamar elveszítik az eszméletüket, és akár végleges agykárosodást is szenvedhetnek. Ezért is nagyon fontos, hogy kedvenceinket a nagy melegben lehetőleg ne vigyük magunkkal a kocsiban, ha pedig megállunk, egy pillanatra se hagyjuk őket egyedül, az autóba bezárva, még letekert ablak mellett sem.

Kánikulában rendszeresen itassuk meg az állatot, és vizezzük be a fejét, tarkóját, hátát. Amennyiben nincs árnyas része a kertnek, akkor 11 és 15 óra között a lakásban biztosítsunk egy hűvösebb helyet, ahová lefekhet.

A kereskedelemben már fellelhetők olyan hűsítő párnák/fekhelyek, melyek szintén segítséget nyújtanak az állatok testhőmérsékletének szabályozásában.

Ha kutyánk bundáját nyiratjuk, ne feledkezzünk meg arról, hogy a szőr a leégés ellen is védi az állatot. Így mindig hallgassunk a kutaykozmetikusra az ideális szőrzetet illetően.

Soha ne sétáltassunk a legmelegebb időszakban! A sétához válasszuk inkább a reggeli vagy esti időpontokat, amikor már hűvösebb a levegő.

Nem csupán, a kutyák, macskák vannak azonban veszélyben, a többi háziállat is. A hörcsög, tengerimalac számára is igyekezzünk árnyékosabb helyet keresni. Amennyiben a tengerimalacot, nyuszit nyáron kitesszük a kertbe, biztosítsunk árnyékos búvóhelyet a számára.

A halak is fokozott veszélynek vannak kitéve nyáron, ugyanis a vizük túlmelegedhet. Szükség esetén hűtésre van szükség, 30 fok fölé ugyanis nem melegedhet az akvárium vagy a kerti tó vize. Számukra is megfelelő árnyékolásról kell gondoskodni, valamint gyakrabban cseréljük le részlegesen a vizüket.

A szobában tartott egyéb állatoknak, mint a csincsilla, a mókus vagy a díszmadarak, is gyakrabban cseréljük a vizet. A kanáriknak, papagájoknak biztosítsunk fürdővizet is az itató mellett.

A kerti madaraknak tegyünk ki egy tálban vizet, amiből ihatnak és fürdőzhetnek. Ezzel akár az életüket is megmenthethjük egy melegebb napon.

Az állatokat úgyan úgy megviseli az időváltozás, egy vihar érkezése, vagy éppen a forróság. Ha kedvencünk extrém módon fél a vihartól, dörgéstől, villámlástól, próbáljuk olyan helyet biztosítani a házban/lakásban, ahol a legkevésbé hallja a vihar által keltett hangokat.

Kedvenceink meg fogják hálálni a gondoskodást. Amennyiben pedig viselkedésükön valami furcsát veszünk észre, mindenképp keressük fel állatorvosunkat.

2018.07.25.