Hazánkban sajnos meglehetősen elterjedt gyakorlat a kerti és egyéb hulladékok égetése. A magyar lakosság nagyjából harmada szokott hulladékot égetni egy 2017-ben készült országos reprezentatív felmérés szerint. A legtöbben kerti hulladékot égetnek: minden ötödik magyar felnőtt számolt be arról, hogy ő maga szokott avart, ágakat égetni. A válaszadók 54 százaléka szerint a szabálytalan lakossági hulladékégetés fő oka az ismerethiány, a felelőtlenség és a szegénység együttesen.

Ez a tevékenység az emberi egészségre különösen veszélyes, hiszen rákkeltő anyagokat juttat a levegőbe, aminek következtében hazánkban évente több százezer megbetegedés és több ezer idő előtti haláleset történik. A koronavírus-járvány miatt még sürgetőbb a zöldhulladék-égetés csökkentése.

Egyáltalán, szabad égetni?

Jó hír, hogy 2021. január elsejétől az egész országban tilos az avar és a kerti hulladék égetése. Megszűnik ugyanis a környezet védelméről szóló 1995 évi LIII. törvény azon rendelkezése, amely lehetőséget adott az önkormányzatoknak, hogy maguk szabályozzák az avarégetést.

A levegő védelméről szóló 306/2010-es kormányrendelet további rendelkezéseket tartalmaz az avar- és kerti hulladékégetés hatósági ellenőrzésével, bírságolásával kapcsolatban. A jogszabályi előírásokat megszegve, bármely anyag engedély nélkül nyílt téren történő égetése esetén 100 000 forint, háztartási tüzelőberendezésben történő égetésekor 300 000 forint bírság szabható ki.

Mindezek alapján tehát az őszi lehullott falevelet jogszabály szerint bizonyos településeken – ahol az önkormányzat ezt engedélyezi – még el lehet égetni, mindenképp olvassuk azonban el előtte az erre vonatkozó rendeletet. Mivel az égetés tűz- és balesetveszélyes, néhány szabályt feltétlenül be kell tartani:

• A meggyújtott tüzet soha ne hagyjuk felügyelet nélkül.
• Minden esetben gondoskodjunk elegendő mennyiségű oltóanyagról, valamint legyen kéznél olyan szerszám is, amely alkalmas a tűzrakás széthúzására.
• Avar és a kerti hulladék égetésekor nem égethetünk kommunális, állati eredetű, valamint ipari eredetű hulladékot.
• Ha feltámadna a szél, azonnal oltsuk el a tüzet.
• Amennyiben mégis megtörténne a baj és a tűz tovább terjed, azonnal hívjuk a tűzoltókat!

Ha avarégetést tapasztalunk, próbáljuk meg lebeszélni az illetőt erről. Segítségünkre lehetnek ebben a különböző intézmények tájékoztató füzetei, például a KÖTHÁLÓ tájékoztatója. Ezekből pontosan megtudhatja mindenki, hogy avarégetéskor milyen anyagok keletkeznek és azok milyen hatással vannak a szervezetünkre. Amennyiben a szabályszegő figyelmeztetésünk ellenére sem hagy fel az égetéssel, értesíthetjük az illetékes járási hivatalokat, akár a rendőrséget is.

Mit tehetünk égetés helyett?

Szerencsére a rendkívül káros égetés helyett számos más megoldás létezik. Az egyik legegyszerűbb, ha megérdeklődjük a helyi hulladékgazdálkodási közszolgáltatónál, hogy kérhető-e a zöldhulladék elszállítása. Léteznek kertészeti hulladék elszállítására, ágdarálásra szakosodott cégek is, akik megszabadítanak minket a lehullott falevelektől, lemetszett ágaktól.

Másik lehetőség a komposztálás. A komposztba ráadásul nemcsak a levágott fű, vagy a lehullott falevél kerülhet, hanem ha van egy ágaprítónk, úgy a kerti ágak, gallyak, de a háztartásban keletkezett szerves hulladék igen jelentős része is belekerülhet. Vagyis a szemeteskukánkat is sokkal ritkábban kell így üríteni és még virágföldet sem kell vennünk! A folyamat egyáltalán nem bonyolult, mindössze néhány szabályt kell betartanunk. Jól kell megválasztani a komposztunk helyét, csak komposztálásra alkalmas növényi hulladékokat szabad beletenni és megfelelően kell rétegezni azokat. Szerencsére ma már számtalan cikk, tájékoztató olvasható a témában, amiből könnyen elsajátítható a komposztálás csínja-bínja.

A kerti sütögetéseknek ezzel persze nincs vége, sőt a fatüzelésű cserépkályhádat is nyugodtan használhatod továbbra is! Miért? Mert mindkét esetben száraz fát használsz, nem pedig talajtakaró nedves kerti hulladékot, mint például az avar.

2020.11.11.