Mi a KKV-ket fenyegető két legnagyobb veszély, biztosítási szempontból?

Erre a kérdésre válaszolt KKV szakértőnk, dr. Balázs Péter.
Cikkünkben részletezi a veszélyeket és a megoldási lehetőségeket.

Kik is azok a KKV-k?

A gazdaság egyik legaktívabb, a versenyszférában napi szinten megméretett szegmense, mégsem egyértelmű mindig kiket lehet idesorolni. A hivatalos megfogalmazás szerint (2003/361/EK ajánlásban) a kis- és középvállalkozásoknak az alábbi paramétereknek kell megfelelniük:

Vagyis, ha nem éred el a felső plafont, akkor a vállalkozásod ebbe a körbe tartozik!

Biztosítási szempontból a KKV-kat fenyegető legnagyobb veszély a biztosítatlanság és az alulbiztosítottság, mert soha nem az a kérdés hogy lesz-e kár, hanem hogy mikor és mekkora?

A biztosítatlanság kockázatos voltát nem lehet eléggé hangsúlyozni. Míg a nagyvállalatok sokszor jelentős összegeket különítenek el a nem várt károk esetére, addig egy KKV-nál erre nem igazán van lehetőség. E vállalkozások számára elérhető és megfelelő védelmet nyújtanak a piacon fellelhető biztosítási módozatok, ám ha azt a rosszul értelmezett költségcsökkentési elvárás miatt elmulasztják, azzal a jövőjüket teszik kockára.

Sajnos a magyarországi vállalkozói vagyonbiztosítások esetében tradicionálisan jellemző az alulbiztosítottság, vagyis a biztosítási szerződésben a vagyontárgyak a valóságosnál alacsonyabb értéken szerepelnek. Ilyen esetben azonban a biztosítók kevesebbet is térítenek, hiszen kevesebb díjért, kevesebb szolgáltatás jár.

De lássuk a matekot, mit is jelent ez!

Tegyük fel, van egy ingatlan, amit ha most kellene felépítened, az 100 MFt-ba kerülne. Most nem számoljuk a telek értékét, csak az épület anyag- és munkadíj költségét. A biztosítás kötésekor azonban csak 80 MFt-os értékre biztosítod az ingatlant, így 20%-kal alulbiztosítod az épületet. Kár esetén sajnos a kártérítés is ehhez aránylik majd! Tegyük fel, egy tűzkárban megsemmisül az épület fele.

A kifizetésre kerülő kártérítés a biztosítási összeg felét fogja lefedni, nem pedig a bekövetkezett kárét, vagyis ebben az esetben a jogos és kifizetésre kerülő kártérítés 10 MFt-al kevesebb, mint a tényleges kár!

Biztosítás híján ezt a kieső összeget hitelből kell pótolni - aminek „ára” van kamatok formájában – vagy költségcsökkentéssel kell nehezen és sok áldozatot hozva kigazdálkodni.

A fentiekből tehát egyértelműen következik, hogy kiemelten fontos a megfelelő biztosítási - jelen esetben az újjáépítési - összeg lehető legpontosabb meghatározása! Ebben kérhetsz segítséget külső, építésügyi szakértőtől is, mert a felmerülő költségek minden esetben elenyészőek a fent kiszámolt veszteséghez képest.

2021.02.10.